Újra elrohant egy év, és ismét búcsút vettünk érettségizõs kollégistáinktól. Igazgató úr és a diákönkormányzat elköszönése után Acosta Bálint örvendeztette meg végzõseinket Gergye Szilvia tanárnõ versikéivel. A nosztalgiázást tovább folytatva az elmúlt évek megörökített pillanatait vetítettük le, visszaidézve a legkedvesebb emlékeket közös éveinkbõl. A tabló felfedése után a kézmûves szakkör és a DÖK tagjai átadták végzõseinknek az élet hosszú útjára készített tarisznyáikat.
Végzõseink nevében Molnár Rebeka búcsúzott meghatódottan, közösen pedig ajándékkal és Sütõ Enikõ varázslatos tortájával köszöntek el kollégiumunk valamennyi dolgozójától.
A program végét tábortüzes hangulatban közös fotókkal, szalonnasütéssel és fagylaltozással koronáztuk meg.

Végzõseink:
Bodócs Dia - „Céljául õ kitûzte, gyógytornász lesz a jövõre.”
Bojtor Bea - „Ha hajat festeni kell, õ ott terem, s vöröset, barnát gyorsan a hajra ken.”
Kecskés Adri - „Éveken át volt a DÖK tagja, s a fényképezõgépet gyakran kattintgatta.”
Kiss Kinga - „Rendet rakni sosem rest, Dalmánál is kipakol, s rendet tesz.”
Molnár Rebi - „Tudja õ, hogy mi a cél, a Himalájáig mászni nem is fél.”
Patkós Dalma - „Suli elõtt elsõ útja, Orbitot venni, ezt mindenki tudja.”
Rezsu Enikõ - „enni kõ”, „Igazolásként errõl pólót kapott, s a Milka csokikról papírt lopott.”
Sütõ Enikõ - „Hisz fodrász lesz õ, kinek az olló a végzete, így szekrénye csupa hajformázók tömkelege.”
Homoki Norbert - „Illedelmes, tisztelettudó, a történelemben sokat tudó.”
Pataky Benjámin - „Nem kapkod, õ ráér, a jövõtõl õ nem fél.”
Zsigó Jonatán - „Jonny lett a koli Robinsonja, remeteként a 11-es szoba rabja.”

Malmos Katalin
ig.h.