Othello a Vígszínházban

„A jó hír hiú és fölöttébb csalfa fogalom.
Gyakran elérjük érdemtelenül és elveszítjük ártatlanul.”
/Shakespeare: Othello/
2010. április 12-én 4 diákkal a Vígszínházban megtekintettük Shakespeare Othello címû drámáját Eszenyi Enikõ rendezésében.

A mû rövid bemutatása, azoknak, akik nem ismernék.

A mû egy megtévesztett ember tragédiája, aki beleszeret a tiszta és ártatlan Desdemonába, ám egy óriási gonosz cselszövés „áldozatává” válik.
Othello a velencei mór, aki a török elleni háborúkban harcolt hazájáért, történeteivel elcsábítja Desedemonát, majd feleségül veszi. Legjobb barátja Cassio, akit elõléptet, de ezt az elõléptetést nem szívleli Jago, így elhiteti Othelloval, hogy felesége megcsalja õt Cassioval.
Ez annyira megrendíti Othellot, hogy gyilkosságot tervel ki, Cassio és a felesége ellen.
Hiába minden szó, minden bizonyíték arra, hogy Desdemona ártatlan, férje nem hisz neki, mert már rögeszméjévé vált, hogy szerelme hûtlen.
A szeretõ és odaadó férj végül keserûségében és felzaklatottságában elköveti a tettet kedvese ellen, - megfojtja õt.
Végül Cassio akit nem sikerül megölnie, tanúságtételt tesz, és elmondja Othellonak az igazságot, de már késõ, bekövetkezett a tragédia. Az átvert férj már nem tud mit tenni, s végsõ elkeseredésében önmaga életének is véget vet. Így zárul a tragédia.

E mû színházi adaptációja egy kissé „pikánsra” és szókimondóra sikerült. A Shakespeare korabeli eseményeket modern köntösben tárja elénk a rendezõ. A Shakespeare-i kifejezésmód helyett, mai korabeli kifejezéseket használnak a színészek. A díszlet egyszerû, de illik a darabhoz.
Megoszlanak a vélemények a tetszést és a nem tetszést illetõen.

Ha szeretnétek egy klasszikus Shakespeare mûvet megnézni egy kissé át adaptálva a mai világunkba, akkor ajánlom e színdarabot.

Marosi-Kokas Judit
nevelõtanár