HÍREK
Hajókirándulás és séta a rózsakertben
Kollégiumunkban már hagyomány a jó hangulatú év végi hajókirándulás. Május 31-én közösen indultunk 12 kollégistával és Oláh Árpád tanár úrral utunkra. Az idei évben a program tovább bővült a Rózsadomb lábánál lévő rózsakert megtekintésével. Sétánkra a Batthyány tértől indultunk a Vízivároson keresztül, majd a budai Rózsadombon néztük meg a rózsakertet Gül Baba türbéje mellett, ami egy 16. században épült török síremlék és kulturális központ. Ezt követően gyönyörű budai kilátás mellett nézelődhettünk, a rózsákkal, levendulákkal beültetett lépcsőzetes kialakítású, virágokkal telített kertben.
Kalandos, amikor egy délutánra kicsit mi is turisták lehetünk a saját fővárosunkban. A metróról a Deák térnél szálltunk le, megnéztük az Akvárium „víztükreit”, az Óriáskereket és a Fashion Street-et. A Vigadó melletti hajóállomásról indultunk a sétahajózásra. A hajóról a budapesti panoráma leglátványosabb elemeit csodálhattuk meg: a Parlamentet, a Budai Vár nevezetességeit, a Margit-szigetet.
A hajóról a Batthyány téren szálltunk le, itt készült a csoportfotónk. Utunkat a Vízivároson át folytattuk, ami az egyik legkorábbi, már a rómaiak óta lakott része a városunknak. A középkorban majd Buda elfoglalása után, a törökök is használatba vették a hajókikötőt és felépítették a ma is álló Királyfürdőt közel 500 évvel ezelőtt. Jól látható, a kultúrák jöttek-mentek, de ez a fajta egymásra épülés, kultúrák egymásba szövődése és egymásra épülése gazdagon behálózza Budapest multikulturális történetét. Így mi, egy másik kultúra megismerése céljából, kulturális érdekességként látogattuk meg a kertet. A kertnek és a rózsának a keleti kultúrtörténetben összetett jelképrendszere van, a szellemi megtisztuláshoz kötődik. Jelképrendszerükben is megjelenik a kert, gondoljunk csak a gyönyörű keleti szőnyegek mintáira.
A hagyomány szerint a XIX. század végén Gül Babára emlékezve kapta ez a terület a Rózsadomb nevet. A városrész Dunára néző délkeleti lejtőjén található Gül Baba türbéje, egyike azoknak a leghíresebb magyarországi műemlékeknek, amelyek megidézik, hogy nálunk bizony 150 évig török uralom volt. A lépcsőzetes rózsakertek mellé egy levendulakertet és egy magnóliakertet is kialakítottak. A kilátóbástyákból megcsodáltuk a lenyűgöző panorámát a városra. A kiállításon Gül Baba történetén kívül a tágabb értelemben vett oszmán-törökök magyarországi szerepét ismerhetjük meg néhány korabeli tárgyon és diorámán keresztül. Az utolsó teremben a korabeli Isztambult bemutató, az 1800-as évek hangulatát megidéző, ezüstbromid technikájú fotókiállítást láthattunk. Maga a türbe épülete, a síremlék védelmére szolgáló épület. Nyolcszög alaprajzú, ólom borítású kupolával fedett, bejárata keletre néz. Buda visszafoglalása után a jezsuita rend tulajdonába került a terület, ebben az időszakban barokk stílusban átépült szinte egész budai terület.
Történetében később érdekes szerepe volt annak, hogy Buda 1945-ös ostroma alatt Wágner János építőmester ide épített villája mintegy körülölelte, és ezáltal megvédte a bombázásoktól a türbét. A mester ugyanis annak idején az épületet úgy tervezte, hogy a kertjének középpontjában helyezkedett el ez a síremlék. Wágner ennek az 1870-ben épült nyári laknak a gazdag tulajdonosa, valamint a korábban látott Feszl Frigyes tervezte pesti Vigadó kivitelezője volt. Később a Wágner-ház jelentős átépítéseken esett át, a mai formája egy impozáns Kulturális központ, és egy ingyenesen látogatható szépséges kert. Ajánlom nyári meglátogatását, azok számára is, akik az év végi dolgozatok miatt ezen a programon nem tudtak részt venni.
Dunai Edit
művészettörténet- és rajztanár,
kollégiumi nevelőtanár