HÍREK

Görgei és Seuso nyomában a Nemzetiben

2019. május 22-én a kollégium hét diákja múzeumpedagógiai foglalkozás keretében tekinthette meg a Nemzeti Múzeum két kiállítását, „Az ismeretlen Görgei” cím?t és a híres-hírhedt Seuso-kincseket bemutató tárlatot.

Egy múzeumpedagógiai foglalkozást mindig nagy várakozás el?z meg (legalábbis részemr?l biztos), kicsit mindig izgulok is, hogy kell?en hasznos tud-e majd lenni egy ilyen „tanóra” a tanulók számára, mennyire tudják esetleg a kés?bbiekben hasznosítani az itt megszerzett tudást, mennyire volt számukra érdekfeszít? és ismeretüket vajon b?vítette, mélyítette-e?

Nos, mind a fogadtatás, mind a program sokszín?sége gyorsan elfeledtette velem a kételyeket. Diákjaink ráadásul igen aktívnak bizonyultak, amikor két csapatra osztatván, két feladatlapot kellett - lehet?ség szerint minél kevesebb hibával - megoldani, majd „javításra, pontozásra” leadni a foglalkozást vezet? hölgynek. Kijelenthetem: mindenb?l jól vizsgáztunk! 

A kiállítás részleteiben mutatta be Görgei Artúrnak, a szabadságharc honvédtábornokának küzdelmes életútját, aki szó szerint is megjárta a hadak útját: kijutott neki a dics?ségb?l és a hullámvölgyekb?l egyaránt. Újkori történelmünkben sok az ellentmondásos személyiség, Görgei sem kivétel ez alól. Politikusoktól költ?kig, íróktól történészekig már sokan mérlegre tették életét, ki így, ki úgy. S, hogy miért? Sajátos ellentmondás, hogy noha az 1848/49-es szabadságharcban játszott katonai szerepével írta be magát a magyar polgári átalakulásért folytatott küzdelem történetébe, a vele foglalkozó munkák jelent?s része els?sorban a tábornok politikai nézeteivel, vélelmezett vagy valós politikai szándékaival foglalkozik. S?t, volt olyan id?szak, amikor katonai döntései mögött is folytonosan politikai motivációt kerestek, s nem a katonai er?viszonyokból és az ezekb?l adódó lehet?ségekb?l vezették le azokat. A másik oldalon Görgei hívei szintén hajlamosak voltak egy „utó-Széchenyit” vagy „el?-Deákot” látni és láttatni Görgeiben, aki szembeszállt a felel?tlen agitátor Kossuthtal, de – akárcsak Széchenyi – elbukott a „nagy demagóggal” folytatott reménytelen harcban…

A foglalkozás végére én úgy gondolom, hogy sikerült tisztába tenni a Görgei-kérdést, és egy árnyaltabb kép bontakozott ki a szabadságharc h?s katonájáról (és korábbi vegyészr?l!), aki csaknem életével fizetett bátorságáért Komáromnál, és csak egy rosszindulatú költ?i levél (Vörösmarty) és egy, a katonasághoz vajmi keveset ért? politikusi (Kossuth) projekció révén vált a haza és a nemzet „árulójává”.  

A kissé elhúzódó, ámde igen hasznos foglalkozás után a 2014-ben és 2017-ben, hosszú hányattatás után hazatért Seuso-kincsek megtekintésére került sor, mintegy 35 percben. (Meg is jegyeztem, hogy ide egyszer még biztos visszatérek, mert nekem ez kevés volt..) De mir?l is van itt szó? A Seuso-kincs (névadója maga Seuso, a római provincia egyik f? tisztvisel?je) egy páratlan és majdnem felbecsülhetetlen, tizennégy darabból álló ókori római m?remek, m?kincs-gy?jtemény, mely a Kr. u. 4-5. század fordulóján keletkezett és rejtetett el valahol a Balaton környékén. A nagy európai népvándorlás viharait is túlélte az elásott kincs, majd az összes többit is, mígnem valamikor a ’70-es évek közepe táján (itt is sok a bizonytalanság) egy amat?r régész (értsd: kincskeres?) megtalálta ?ket. A kincs azonban a vesztét eredményezte, halálának okaként az idegenkez?séget is gyakran emlegetik. Minden esetre a kincsek kikerültek Nyugatra, és a ’80-as években többször felt?nt aukciókon. A hamis eredetpapírok miatt (is) gyakorlatilag eladhatatlanná vált, ráadásul a magyar állam (is) bejelentette igényét a leletre: a legnagyobb tálon ugyanis egyértelm?en kiolvasható a „Pelso” kifejezés, ami a Balaton latin megfelel?je.

A bizonyító eljárás, melybe természetesen szakért?ket (történész, régész, restaurátor és jegyzett m?kincskeresked?) is bevontak, egyértelm?en magyar sikert hozott: fogalmazzunk úgy, hogy „nem kevés” kompenzációs díjért végre hazakerülhetett a Seuso. A több kilónyi tömör ezüst sejtelmes vonzását, a díszes ornamentikát, antik görög-római h?söket és kora keresztény jelképeket egyaránt felvonultató használati tárgyak gazdagságát itt leírni képtelenség, ezért mindenkit, aki most lemaradt, csak biztatni tudok: nézze, lássa Seusót! Mi pedig, köszönjük a lehet?séget! Ave Caesar!

Megyeri László
kollégiumi nevel?tanár

2019. május 29.