HÍREK

Kartotékok harca

Csak kattognak az írógépek, hatalmas zajjal. A szemgödörben lepottyanni készül valami, letörlöm. Fiatal lány küzdelme… Éljen május elseje! Rádió, kisdobosok. Kádár szól, szovjet vezetés parancsa, orosz kéz a női combon. Igazság? Klatt, klatt… ragadjon le végre a billentyű!

November 15-én 6 diákkal pillantottunk bele abba az időszakba, amikor ők még tervben sem voltak (sem 5 éves, sem 10), és jómagam is még csak a diktatúra derekáig növekedtem. Vidnyánszky Attila rendezésében tekintettük meg az 1956-os forradalom 60. évfordulójára készült Tóth Ilonka című előadást a Nemzeti Színházban.

Fiatal lány küzdelme… fiatalok küzdelme… Harc egy időszakban, ahol a kiejtett szavak előtt hosszan gargalizálni kellett. Köpni meg muszáj volt. Egy fiatal lányé, aki esküt tett Hippokratészra, s még tinta nélkül száradó diplomával próbált küzdeni egy nagyobb hatalommal szemben. Öregség? Betegség? Létezett nagyobb hatalom! Lenin feje ül a magyar tankokon. Igaz szó, igaz vallomás? Mindig volt igazabb: kicsikarható a 100-as izzó hideg fényével, Kádár kolbász, az jobban üt. Hópelyhekként szállnak a papírok, vallomások, kikényszerített szó, megkreált perek: „Anyukám, vallasz?”. Én, te, ők… Bírósági kalapács, szovjet ököl, a 24 éves Ilonka a bitófán. Összköltség 40 forint. Emberi élet… mennyi is? Csak adat, kartoték, feljegyzés, hogy élt egy fiatal lány, aki egyszer talán szeretett.  

G.Sz.

2016. november 15.