HÍREK

Asztalbontás - Avagy egy elme bontása -

Egy élet tragédiája az asztal tragédiájában. Egy fehér terítős ünnepi asztal, rogyásig étellel, melyből élők esznek holtak lakomáján. Az étel táplál, a szó, a tett elmét bont. Alföldi Róbert rendező értelmezése Shakespeare Lear királyában egy asztal alakváltozását helyezte az egyéni sors tragédiájának középpontjába.

Learrel együtt váltunk marcangolókká, gondolkodókká heten február 1-jén a Radnóti Színházban, mikor megtekintettük a Mészöly és Nádasdy nyelvkeverékéből újraformált darabot.

Megverve az asztal, megterítve a sors. Egy király három lánnyal, mint a népmesében. De ott bujkál az asztal alatt az ármány, a kapzsiság, s az étel is már csak az emberi mivolt beszennyezésére jó. – Egyél, tömd a pofád! Szétosztom birodalmam a terített asztalon. – És mi az őszinte szó? Ellökni való rühes kutya, melynek nem lehet maradása a tetszhalott asztalon. Fehér? Szürke az, szennyezett, mocskos, de csak edd! Cordéliát apja eltaszítja, ő maga végül koncot sem kap. Két megmaradt lánya lassankint mérgezi, bomlik a királyi elme, szakad az ideg, lehull a ruha, nincs, mi összetartsa a „rángó hálót”. Csak egy piros zoknis bohóc, a mindentudó, a bölcs és a hűséges Kent vigyázza a lebontott elmét. De az „enyim és a tied” átgondolatlanul halotti torhoz ültet minden Leart és királylányt. A csillár az asztalra hull, a terítőből összegyűrt halotti lepel lesz, Learek és lányaik eszmélésre ébredeznek.

Hihetetlen pali, ez a William! Tudott valamit! Hogy mit?

Gergye Szilvia
nevelőtanár

2016. február 1.