HÍREK

Te is fiam, Brutus?

2015. március 18-án hat tanulónk részvételével megtekintettük a Vígszínházban a Julius Caesar című előadást. Az alábbi gondolatokat a kísérő, Kelemen Gábor tanár úr "követte el":
A kocka el van vetve illetve a te is Fiam, Brutus? történelmi szállóigék nem ismeretlenek a történelemmel hadilábon állók számára sem. Közhelyek, melyek idővel történelmi ténnyé váltak a tankönyvek és a szakirodalmi publicisztikában. Adott egy történelmi esemény teljesen újszerű feldolgozásban, megközelítésben. Már hallom a kérdést, „na jó, de egész pontosan mire gondolt a Tanár úr?”

A válaszom így hangzik, ismerünk olyan visszaemlékezést, melyben az áldozat Iulius Caesar, vagy a gyilkos Brutus özvegyének érzéseit, gondolatait írja le? Ha igen, most szóljon…

A tömegpszichózis vagy csordaszellem, mint társadalmi jelenség nem Shakespeare, nem a XXI. század találmánya. A színdarab láttán biztosak lehetünk benne, hogy a római köztársaság állampolgárai hasonlóan napjaink emberéhez, gyarló és esendő, simulékony és rugalmas volt, ha érdekei úgy kívánták. Szinte ki sem hűlt a „nagy és felséges” Caesar teteme, de a koncon – mint politikai örökségen – való marakodás a tetőfogára hágott, beindult a bűnbak keresés- és gyártás gépezete.

Igaz, az ókorban még nem léteztek airsoft fegyverek és Róma utcáin nem rohangált túl sok terepruhás egyén, de a „szemet szemért, fogat fogért” elv túlmutatnak Shakespeare darabjain, túlmutatnak Caesar gyilkosain.   

2015. március 19.

(forrás: www.vigszinhaz.hu)