HÍREK

Szerelemnap a koliban

Február 13-án rendhagyó nappal köszöntöttük a Valentin-napot. Amolyan piros meg szívecskés, Varró és Szalóczi Danis ízt adtunk a szilencium utáni óráknak. A folyosón röpködtek a kamaszpuszis, pizsamacsókos versikék, s hogy koccanjanak a szívek, a klubban andalító zene szólt. Jóllehet diákjaink már aggódtak, hogy a merev tanári kar a romantika nevezet? fert? ellen van.

És hogy a tanár is ember –, mosolyog, mert van foga, és azt meg kell mutatni a külvilágnak –, szóval a mosoly mögötti hanghatások (nevetés) megtestesültek az esti film vetítése közben. Be is került a film alá, közé a forró csoki, a kakaó, mert van, aki forrón szereti, és mi és ?k szerettük is. Kit is? Marilyn Monroe-t, Tony Curtist, Jack Lemmont, kik közül a két utóbbi mai n?ket megszégyenít? módon kopogott Marilyn után. De egy ’50-es évekbeli filmet tanulni kell, meglátni a kor adta lassúság akcióját.

Csak néztük a filmet, 
s fogtuk egymás kezét.
Én képzeltem,
hogy én vagyok Marilyn,
Te meg nem tom,
mondjuk Lemmon.
Aztán csattant egy csók,
az ing még maradt,
de jött T?led egy édes bók,
s a nyálunk összeragadt.

Az alapozás tehát megvolt, a tavasz majd jön hozzá, hogy parkban, a lombok alatt, napsugárkardok özönében, egymás szemébe révedve hangozzon a szó.

Gergye Szilvia 
nevel?tanár

2014. február 18.