HÍREK

Van-e humora a mesterséges intelligenciának?

A Pesti Színház nemrég mutatta be Alan Ayckbourn Igazából komédia című darabját, ezt néztük meg 9 kollégistával október 15-én.

A mű érdekessége, hogy bár a 90-es évek végén született, a szerző látnoki módon előrevetítette a mára szinte valóra vált világot. A történet ugyanis 2050 körül játszódik egy tévéstúdióban. A szappanoperák forgatókönyveit az MI generálja, a színészek helyét pedig „aktoidok” – színjátszásra programozott, humanoid androidok – vették át. Egy fiatal író, Adam, észreveszi, hogy az egyik robotlány, Jacie Triplethree (JC-333) egy programhiba (vagy inkább evolúciós ugrás) folytán valódi humorérzékkel rendelkezik. Adam és a robotlány között szerelem szövődik.

A Pesti Színház előadása tele van friss és látványos ötletekkel. Popkulturális utalásokból sincs hiány, mint például az első felvonás végén felhangzó (a darabban a gép és az ember közötti elmosódó határokra utaló) Blurred Lines című Robin Thicke - Pharell gigasláger. Varga-Járó Sára táncjelenete és egész alakítása bizonyítja, hogy az egyik legtehetségesebb fiatal színésznőnk. Ezt nagy egyetértésben meg is állapítottuk a darab végén. De Kovács Tamás, Petrik Andrea, Méhes László, a színészlegenda Lukács Sándor és a többiek is remekül, láthatóan élvezettel játszottak. 

A vetítővászon kombinálása a színpadi történésekkel szinte kötelező eleme a mai daraboknak, de itt nem csak látványelemként működött, szerves része lett az előadásnak. Gyors tempóban, jó ritmusban váltakoztak az akciófilmbe illő és az érzelmes jelenetek, egy percig sem unatkoztunk. Izgalmas fordulatok után a happy end sem maradt el. Ráadásul a tanulságot is levonhatjuk: ha a darab írója jósnak is olyan tehetséges, mint színpadi szerzőnek  - reméljük! -, akkor nem az embertelen, hanem a szerethetően emberi felé közelít az őrült tempóban fejlődő mesterséges intelligencia.

Nagymáté Orsolya 
kísérő tanár