HÍREK

Hollywood aranykora a Zeneakadémián

2026. március 9-én a Zeneakadémia egyik különleges hangulatú koncertjén vehettünk részt.

Nálunk hagyomány, hogy a legjobb tanulmányi eredményt elérő tanulókat minden évben megjutalmazzuk egy különleges kulturális élménnyel. Idén a Danubia Zenekar Hollywood! – Hollywood aranykora és a modern klasszikusok című produkciójára látogattunk el, amelynek nemcsak hallgatói, hanem valódi részesei is lehettünk.

Az est során a filmzene nagy korszakain „utazhattunk át”- miközben megélhettük, hogy a minőség, a magas szintű szakmai tudás, a virtuozitás és a tehetség nem ismer műfaji határokat. A valódi alkotóerő utat tör magának – és azokon átívelve olyan műveket hoz létre, amelyek idővel a klasszikusok sorába emelkednek.

Az est grandiózus nyitányát Rózsa Miklós A bagdadi tolvaj című szvitje adta. A következő darab a Casablanca című film érzelmi világát idézte meg, amely teljes csak a zongorán megszólaló, mélabús dallammal lehetett. A Robin Hood szvit után egy új korszak hangulatát hozta el A hét mesterlövész ikonikus filmzenéje.

Igazi fordulatot azonban John Williams A cápa című filmjének zenéje jelentett. A mindössze két hangból álló főtéma példátlan feszültséget teremtett, és nem véletlenül vált a filmtörténet egyik legismertebb motívumává – az Oscar-díjjal jutalmazott zenét később számos kiadásban megjelentették.

Bernard Herrmann Psycho szvitje a kortárs zene eszközeivel szinte „beszélni” kezdett: elementáris erővel idézte meg Hitchcock korszakalkotó thrillerének feszültséggel teli világát. Ezt az intenzív hangulatot oldotta fel az E.T. aranyszobrot elnyerő zenéje, hogy felülemelkedve reménytelenségen megérkezzünk a csillagok közzé. Korunk filmipari zeneszerző sztárja, Hans Zimmer emblematikus dallamai szintén hatalmas sikert arattak.

Természetesen filmzenei koncert aligha képzelhető el a Csillagok háborúja legendás főtémája nélkül – ezen az estén sem volt ez másképp.

A közönség szűnni nem akaró vastapssal köszönte meg Hámori Máté karmesternek és a zenekar művészeinek azt az élményt, amely egy estére kiszakított bennünket a hétköznapokból, és egyszerre töltött fel szellemileg és lelkileg.

Hadd zárjam egyik diákunk a hazafelé vezető úton elhangzó gondolatával: „Jó volt nemcsak azért hallani zenét, mert szól a fülhallgatóm, hanem azért is, amiért az emberek A ZENÉT valójában kitalálták.”

Révész Andrea