HÍREK

Nők és irodalom, nők az irodalomban a múlt századfordulón

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kispesti Üllői úti Könyvtára kulturális programján jártunk 2024. október 15-én kollégistáinkkal. A könyvtár 120 éves születésnapjának, ünnepi műsorának meghívott vendége az ismert művelődéstörténeti kötetek szerzője, Szécsi Noémi volt. Érdekes, női szemszögből közelítette meg az érettségi tételekből már jól ismert 19-20. századfordulós korszakot.  Az előadás a századforduló irodalmi világába „röpített” minket. Megtudhattuk, kik voltak a kor ismert írónői. Mit jelent, a „kék harisnya” kifejezés? Hogyan alakult ki ebben az érdekes, nyüzsgő, forradalmi időszakban az igény, hogy női írók írásai is nagy számban megjelenjenek.

Megváltozott a nők társadalmi helyzete és vele az igény is megjelent a saját érdeklődésüknek megfelelő olvasmányokra, női véleményüket már nyíltan elmondhatták. A társadalmi életben is megnőtt a szerepe az irodalomnak felolvasó esteket szerveztek, szalonok és kávéházak, várták az olvasni vágyókat. Új női elkötelezett olvasói réteg jelent meg, megnőtt az igény a folytatásos novellákra, életszerű, romantikát sem nélkülöző történetekre.

• Kik voltak a korszak felkapott írónői? A saját korukban ismert írónők élete, szerelmei összefonódtak a korszak megújult irodalmi igényeivel. Nőkről írtak, nőknek, női főszereplőkkel íródott művek jellemzője volt a titokzatos múlt, a fordulatos cselekmény és a rejtett „nemesi szál” a történetben.
• 1868-tól már a lányok számára is kötelezővé vált az iskolai oktatás. 1896-tól már érettségizhettek is a lányok. Ekkoriban kedveltté vált a tanítónői pálya. Ezek nagy lépések voltak a hazai oktatás történetében.
• Az előadó összehasonlította a női sorsokat, az írónők az eleve jól kiművelt neveltetésben részesült, lányok közül kerültek ki elsősorban. Más volt a sorsa Laborfalvi Rózának, Jókai feleségének, aki kamasz korától színházakban szerepelt, érthetően egészen más jellegű oktatásban részesült, mint Petőfi felesége Szendrey Júlia. Aki jobban képzett volt, naplókat írt, kortárs levelezései is fennmaradtak, művelt családból származott. Erdős Renéé és Bródy Sándor egy párt alkottak, a két világháború közt Renéé ismert bestseller szerző lett. A róla elnevezett villában élt, ahol ma is kulturális központ működik. Kaffka Margit a Nyugat korszakának meghatározó női írója, és mennyi mindent írhatott volna még, ha nem hal meg, 38 évesen spanyolnáthában. Szabó Magdánál viszont hosszú irodalmi munkásságot látunk, öregkori regénye az „Ajtó” magányos női történet.

A kultúra „birtokba vétele” a 19. század utolsó harmada és 20. század elejének időszaka. A női olvasótábor megnövekedett, az egyetemek nők számára is megnyitották kapuikat, kitágultak az oktatási és olvasási lehetőségek. A mai gondolkodásunkkal nem is értjük, szinte megfoghatatlan az a kulturális vákuum, hogy hogyan élhettek évszázadokon át ezek nélkül a kulturális élmények nélkül a nők.

Az Üllői úti könyvtárban, kicsit „felfedezhettük” a mi kollégiumi könyvtárunktól eltérő, új könyvtári lehetőségeket is (pl. e-könyvet is lehet kölcsönözni.)

Dunai Edit
rajz és művészettörténet tanár,
kollégiumi nevelőtanár