HÍREK

„A tea útja” - Távoli kultúrák és keleti kert megismerése


Május 15-én 15 tanulóval, az Alkotó idő szakkör tagjaival és más érdeklődő kollégistákkal ellátogattunk a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumba. Idei szakköri témánkhoz kapcsoltan „városi kalandorként” kevésbé ismert kulturális érdekességek megismerése volt a célunk. Az Andrássy úti villában található múzeumot 1919-ben alapította a világutazó, műgyűjtő és mecénás Hopp Ferenc. Alapítása óta ez Magyarország egyetlen keleti kultúrákkal foglalkozó gyűjteménye és múzeuma, így egy igazi érdekesség. A múzeumkertben fogyaszthattuk el a vendégköszöntő, kínai tradicionális Oolong teánkat. A múzeum keleti kertje maga is egy műalkotás, a bambuszokkal, a ginko biloba fákkal és virágokkal. Tradicionális keleti szobrokkal díszített, szerencsét hozó „Hold kapu” alatt sétálhattunk át. A kapu őrzői a kínai kultúrából jól ismert oroszlán szobrok, érdekességük a szájukba faragott és körbe forgó kőgömbök.

Milyen a teázás kultusza Japánban és Kínában? A tea keleten túlmutat a szomjunk oltásán. A szertartásoknak szellemi üzenete is van, ez a „Tea útja”, ami bölcsesség felé vezet már több ezer éve. Megnézhetünk egy japán teázással kapcsolatos kiállítást, a teázás mind az öt érzékünkhöz szól, a tűznek és víznek itt, mint természeti erőnek is jelképes szerepe van. A tradicionális japán teaszertartást bemutató teaszoba a múzeum új érdekessége.

A teakultuszon túl hallhattunk a kínai porcelán fejlődéséről, a kézzel készült raku kerámiákról. Tradicionális japán bögrékből ihattunk mi is, ezek jellegzetesen fül nélküliek, körülölelő mozdulattal fogják meg a csészét.

Megismerhettük a gésák és szamurájok történetét. A kardokat a vállalkozó fiúk ki is próbálhatták.

Tárlatvezetéssel nézhettük meg az ókori selyemúthoz vezető, Indiától északra elterülő „Gandhára” kultúrával kapcsolatos gyűjtői szobrokat bemutató kiállítást. Megismerhettük a homokkő és gránit szobrok faragásának különbségeit, a több ezer éves szobrok, Sziddhártha és Buddha történetét.

Már Hopp Ferenc életében kulturális találkozóhely volt saját házának kertje. Itt tartotta távoli útjai után az útibeszámolóit is. A múzeum kertje a századfordulós régi villaépület körül kialakított hangulatos orientális stílusú kert. A kert már a múlt században korának ismert különlegessége volt, s ma is szerves része a múzeum érdekességeinek.

A kertben plakátkiállítás látható az Indus-völgyi civilizáció nemzetközi felfedezésének századik évfordulója alkalmából. Ezt a civilizációt nem ismerhetjük régóta, pedig Kr.e. 3000 évvel virágzott, egy időben Egyiptom és Mezopotámia kultúrájával.

Végül a kívánságok kapujánál, a „Hold kapu”-nál készítettük el csoportképünket. A múzeum több mint 23.000 darabnyi tárgygyűjteménnyel rendelkezik, ajánlom mindenkinek a tartalmas programlehetőséget.

Dunai Edit
rajz, művészettörténet szakos kollégiumi nevelőtanár