HÍREK
Művészparcellák
2024. május 2-án múzeumpedagógiai programsorozatunk részeként meglátogattuk a Fiumei Úti Sírkertet, ahol vezetéssel a Művészparcellákat tekintettük meg.
A temetőt 1847-ben hozták létre, a hely a XIX. század végére vált Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé. Itt található a többi között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, utóbbi Magyarország legnagyobb síremléke. A magyar történelem és kultúra kiemelkedő alakjai nyugszanak itt, ahol a síremlékek fontos szobrászok alkotásai, és gazdag növény- és állatvilág jelent megnyugvást a látogatónak.
A Művészparcellák elnevezéssel ellentétben nemcsak képzőművészek, színészek, írók és zenészek sírhelye található itt, hanem neves sportolók, orvosok, feltalálóké is. Sétánk kezdetén volt szerencsénk látni az Apponyi-hintót, amit a Misura gyárban készítettek 1928 és 1932 között, és mindösszesen négyszer használták.
Vezetői magyarázat mellett megtekintettük: Blaha Lujza, Jókai Mór, Munkácsy Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar, Krúdy Gyula, Veres Péter, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Illés Béla, Dr. Kruzsinszky Bálint; Karinthy Ferenc, Frigyes és Márton; Tandori Dezső, Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni, Dr. Lengyel Árpád, Kosztolányi Dezső, Táncsics Mihály, Mednyánszky László, Barcsay Jenő, Semmelweiss Ignác, Nagy Lajos, Kozma Lajos, Hunyadi Sándor és Alexander Bródy, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Ybl Miklós, József Attila, Klapka György, Kisfaludy Károly, Erkel Ferenc, Lechner Ödön, Jászai Mari, Ady Endre síremlékét.
A sírkert leglátványosabb építészeti alkotásai a családi mauzóleumok és az oszlopokkal szegélyezett kettős árkádsor. Gyönyörű ez a megszerkesztett, mégis természetes építészeti kert. Úgy érezhetjük, mintha egy különleges szoborparkban sétálnánk. Híres szobrászaink pl.: Stróbl Alajos és Zala György alkotásaival találkozhatunk. Mednyánszky híres festőnk, jól ismerjük a „csavargóképeit”, így egyfajta tisztelgés a mester előtt, hogy ezt mintázza a síron lévő szobor is, amit Somogyi József készített. Több művészünk sírját a saját alkotása, saját szobra díszíti pl.: Pásztor János csillagok felé vágyódó mitológiai nőalakja. Nagyon sok angyalt formázó szobrot is láthatunk. Női aktok a művészetben a tisztaságot és mitológiai istennőket jelenítik meg. A park szobrai az életművek fontos részei, nem „csak” megrendelésre készültek. Általuk megismerhetjük a 19. századi életérzését, az elvágyódást más történelmi korokba. A sírok díszítései gyakran növényi, organikus minták, ezek jelkép- és szimbólumhasználata mélyebb értelmet ad a szobroknak. A mintakincs, amelyhez jelképrendszerükben visszanyúlnak, egészen a római kori sírok tradícióit viszik tovább. Az antik világ kultusza ezzel tovább él, a kultúrák így az örökkévalóságban kapcsolódnak össze. Kicsit mi is az „időn kívül” érezhetjük magunkat, itt készült fényképeink talán visszaadják a hangulatot.
A séta másfél órás volt, vezetőnktől sok információt kaptunk hazánk nagyjairól és emlékhelyükről, így méltó környezetben, tartalmasan telt el ez a múzeumpedagógiai foglalkozás.
Schütz Edit és Dunai Edit
kollégiumi nevelőtanárok