HÍREK
Megemlékezés a holokuszt magyar áldozataira
A magyar kormányzat 2001-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. 1944-ben, pontosan 80 évvel ezelőtt a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén.
A műsor kezdetén felidéztük: a magyar zsidóság nagy részét a háború végén pusztították el, amikor a németek közelgő veresége miatt a túlélés elérhető lett volna. A gettósítást és a deportálást a németekkel kollaboráló antiszemita belügyi vezetés utasítására hajtotta végre a több mint két évtizede antiszemita környezetben létezett, közel 200 ezer fős magyar közigazgatási és rendvédelmi apparátus (rendőrség, csendőrség). Nélkülük a legfeljebb 150 náci megszálló nem lett volna képes több mint félmillió honfitársunkat felkutatni, őrizni, majd deportálni.
A megemlékezés folytatásaként a Személyes történelem projekt egyik résztvevője, Kékesi Benjámin számolt be munkájukról és a januári előadásról, majd a projekt egy korábbi filmjét néztük meg, a Még emlékszem című alkotást.
Következett a Személyes Történelem 2024: Biztonságos hely c. előadás történetmesélés részének újraaktiválása. Dorsonczky Levente, Kékesi Benjámin és Szmolka Levente a projekt többi tagjaival együtt interjút készítettek 6 holokauszttúlélővel, majd a szövegből 6 mondatot kiemeltek, hogy az azokhoz fűződő történeteket megismertessék másokkal.
Így az ebédlőben egy-egy történetmesélő köré hatan ültek, mindenki húzott egy-egy mondatot, amiről megtudtuk, hogy ki mondta, mit és hogyan mesélt el Leventééknek vagy Beninek.
A formabontó megemlékezésen diákok és tanárok érdeklődve hallgatták az elbeszéléseket, különösen érdekes volt a túlélők történeteit olyanok közvetítésével hallgatni, akik csak kicsivel idősebbek a háború idején akkor gyerekeknél, kamaszoknál. A másik fontos értéke ennek a programnak, hogy a kollégisták egymástól, a kortársaiktól hallottak a maitól teljesen eltérő történeteket. Ma Magyarországon nincs háború, de nem messze tőlünk ez a mindennapok valósága.
Közös felelősségünk, hogy a Soá soha többet ne történhessen meg, megemlékezésünkkel ehhez kívántunk hozzájárulni.
Schütz Edit
kollégiumi nevelőtanár,
a Magyar zsidó kultúra szakkör vezető tanára
