HÍREK

Steindl Imre nyomában – országházi látogatás

A hagyományt idén is megtartva, 2023. november 28-án ismét ellátogattunk hazánk egyik legemblematikusabb, és itt most legyünk nyugodtan elfogultak: a világ egyik legszebb, műemléki és kulturális védettséget is élvező, és a világörökség részét képező országházába. Rendszerint a „gólyákat” várjuk el erre a programra, de a fent maradt helyek függvényében régi kolisok is jöhettek a programra. Összesen 21 diákunk vállalkozott erre a délutáni látogatásra.

Az Országház 1885 és 1904 között épült Steindl Imre építész tervei alapján, neogótikus és eklektikus stílusban, mintegy 38 millió koronából. Fő építőanyagai (mészkő, márvány, tégla) mind magyarországi bányákból származnak, kivéve a bejárati lépcsőház nyolc, egyenként hatméteres márványoszlopa, melyeket Svédországból hozattak. És még néhány érdekesség: az 1885. október 12-én történt első kapavágást követő 17 évben 176.000 köbméternyi földet mozgattak meg, 40 millió téglát, félmillió díszkövet és 40 kg 22-23 karátos aranyat használtak fel. Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas, alapterülete 17.745 négyzetméter, térfogata 473.000 köbméter.

A mi csoportunk 15.45-kor indult, de mi már jóval előtte ott voltunk. Maga az idegenvezetés részletekbe menően profi volt, és ha ez nem lett volna elég, kérdezni is lehetett. A szűk órás program során egyebek mellett megtudhattuk, hogy az épület központi eleme a kupola, melynek két oldalán emelkedik a Képviselőház (ma itt ülésezik a parlament) és a régi Főrendiház (ma Kongresszusi Terem) ülésterme. 27 kapuval rendelkezik, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és szállítást. Az épületben több mint 200 irodahelyiség található. Felújítása 1989-től 2014-ig, több ütemben zajlott, díszkivilágítása 2014 nyarán újult meg. A 2000. évi I. törvény rendelkezése alapján itt van kiállítva a Szent Korona a koronázási jelvényekkel, a koronázási palást kivételével, ami a Nemzeti Múzeumban tekinthető meg.

Fotózni a legtöbb helyiségben lehetett, két kivétellel: a koronázási ékszereket tilos volt megörökíteni, és a nagy Kupolacsarnokban sem „kattoghattak” a telefonok. A többi helyen (bejárati lépcsőház, volt Főrendiház ülésterme és előcsarnoka, oldalfolyosók stb.) engedélyezett volt a fotózás. Számtalan műtárgyat, szobrokat, falfestményeket, díszes ornamentikát, no és persze Róth Miksa kápráztató ólomüveg ablakait csodálhattuk meg.

A program végén még maradt időnk megnézni az interaktív kiállítást, ami igényes módon mutatja be a Tisztelt Ház teljes történetét.

Megyeri László