AKTUÁLIS
HÍREK
Tortatúra - a történelem jegyében
Csak meg kellett várnunk, hogy kitavaszodjon, és íme, sor került a következő Tortatúrára is, melynek célja ezúttal az egyetemes- és magyar történelem egy-egy híres-neves személyiségének bemutatása volt. Az a tapasztalat, hogy erre az ismeretterjesztő-kulturális belső programunkra mindig többen jelentkeznek, és vállalják a választott téma ppt-n való bemutatását, mellyel egyben diákjaink a prezentáció-készítést is gyakorolják.
Igen érdekesen alakult a bemutatandók listája, hiszen olyanok kaptak helyt rajta, mint Alfred Nobel, Mao Ce-Tung, Kolombusz Kristóf vagy vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó. Épp ezért, kíváncsian vártuk mi tanárok (és egyben zsűritagok) is a bemutatókat.
Az előadásra max. 10 perc állt rendelkezésre, de menet közben kiderült, hogy csak egyetlen két fős csapat érte el, ill. haladta meg minimálisan a kiszabott időkeretet, a többiek nem használták ki azt.
Nagyon érdekes kiselőadásokat hallhattunk, s bár ez eleve nem verseny volt, mégis nehéz dolga lett volna a zsűrinek, ha helyezések szerint kellett volna rangsorolni az elhangzottakat.
Legelsőnek Kossuth Lajos került bemutatásra, kinek díszes mauzóleumát és síremlékét nemrég látogattuk meg a Nemzeti sírkertben. Nekem különösen tetszett, hogy egy vérbeli Kossuth-idézettel kezdte mondandóját az előadó, amiben Kossuth mindvégig makacs, Habsburg-ellenes karaktere tökéletesen leképződött, ezt követően pedig gyakorlatilag a teljes életútját megismerhettük.
Alfred Nobel családfájának részletes megismerése után azt is megtudhattuk, hogy a cári Oroszország látott „fantáziát” legelőször a dinamitban, pedig erről sokan azt hiszik, hogy a Vadnyugat kizárólagos fegyvere volt, gondolva itt a számtalan Sergio Leone filmre, a „spagettiwestern” jegyében. A „robbanékony” hangulatot az idei Nobel-békedíjak kiosztásával zártuk.
Horthy Miklós bemutatására egy két fős csapat vállalkozott, akik leginkább a Monarchia szolgálatában töltött időket, és az első világháború vonatkozó eseményeit mutatták be nekünk, későbbi szerepéről azonban kevés szó esett. Egy majdani, kibővített beszámoló során érdemes lesz majd ezt a korszakot is elemezni.
Petőfi Sándorról egy lazább stílusú, ámde jól felkészült kiselőadást hallhattunk, a szerző itt leginkább az iskolaévekre és a szabadságharc idejére fókuszált, verseiről most kevesebb szó esett.
„Kolombusz Kristóf Indiát kereste, de nem találta.” Természetesen sok mást is megtudhattunk róla és az expedícióiról, nem csak ezt a közismert tanulói aranyköpést. Itt is részletesen sikerült bemutatnia az előadó párosnak a családfát, és a karriert, a sikerhez vezető hosszú utat a portugál udvartól a spanyolig, és azt is sikerült tisztázni, hogy Kolombuszt nem nevezhetjük egy népirtó konkvisztádornak (ez a cím inkább a valóban kegyetlen, még katonái által is megvetett Pizzarót illeti inkább!), inkább egy felfedezésre, és persze a dicsőségre is vágyó tengeri vándornak.
Mao Ce-Tung alakja ismét csak izgalmas témának ígérkezett, hiszen egyrészről Kínában (kötelezően) népi hősként tartják számon a mai napig, másrészt a kommunista totalitárius rendszerek, és így a személyi kultusz egyik prototípusa Mao, egy valódi diktátor az egyetemes történelem palettáján. Ez utóbbiról kevesebb szó esett ugyan, de életútjáról - a kezdetektől az aktív éveken át a végig - szinte mindent megtudhattunk. Külön kiemelendő, hogy mindezt folyamatábrákon szemléltette a referáló tanuló.
Végül, de nem utolsó sorban egy mindenki által jól ismert, első (és sokadik) ránézésre is szelíd apókának mondható, gimiben megbukott, ám mégis matekzsenivé váló tudós ember igencsak színes életképe tárult elénk. Ugye mindenki kitalálta már, hogy kiről is van szó?
Naná, hogy Albert Einsteinről, aki az e = emszercénégyzet képletével felrobbantotta a Világegyetemet. Persze azért az is kiderült - nagyon helyesen -, hogy nem ő volt az első, aki ezzel a témával foglalkozott, ill. aki leírta a problémát. Némileg bizarr volt, amikor képeket láthattunk a tudós „kimentett” (vizsgálatra kölcsönvett) agyáról! Ennek során azt is megtudhattuk, hogy a matematikai tudásért felelős agyrész (lebeny) Einsteinnél a sokszorosa volt az átlag emberének! Hoppá!
Összességében nagyon érdekesnek és hasznosnak tartottam a mostani Tortatúrát, egyúttal köszönjük a tanulók részvételét, és azt gondolom, hogy diákjaink is fejlődnek, amikor egymástól lesnek el új technikákat, akár a tartalomra, akár az előadásmódra vonatkozóan értjük ezt.
Megyeri László
2022. március 23.